Új cikksorozatot indítunk honlapunkon “Ismerjük meg ellenfelünket” címmel. A kezdeményezés célja, hogy minden héten még a következő mérkőzés előtt néhány nappal próbáljuk a lehető legjobban bemutatni aktuális ellenfelünket. Szombaton a 2. fordulóból pótlandó mérkőzést fogunk játszani az Algyői Sportkör ellen.

Nem lehet pontosan megállapítani, mikor kezdődött a labdarúgás Algyőn. A klub általánosan elfogadott alapítási éve 1952, de már 1948-ban is szerepeltek szervezett bajnokságban. Az első évtizedekről rendkívül kevés információ áll rendelkezésre, az Algyő többnyire a legalsóbb osztályban szerepelt, de gyakran be sem fejezték a bajnoki szezont.

Az első talán említésre méltó bajnoki helyezésük az 1994/1995-ös bajnoki szezonból való, ekkor a Csongrád-megyei II. osztály 12. helyét szerezték meg. 1996 ban már megnyerték a megyei II. osztályt, így három évet a megyei I. osztályban tölthettek el. Két gyengébb évet követően harmadik nekifutásra megnyerték a megyei I. osztályt, ezzel megkezdődött az algyői foci fénykora, a nemzeti bajnokság harmadik vonalában (mely akkor negyedosztálynak számított). A megyei bajnoki címet egy 18 fős elitmezőnyben érte el a gárda, legnagyobb riválisa a Tápé volt. A szezon végére az algyőiek 104, a tápéiak 98 góllal terhelték ellenfeleik kapuját.

Az 1990-es évek végén erősödött meg a női foci is Algyőn, egy megszűnt szegedi csapat több játékosa is ide igazolt, így Algyő néhány évig a női NB II-ben szerepelt. 1999-et követően az algyői férfi alakulat az NB III. Alföld-csoportjának meghatározó csapata lett, 1999. és 2009. között minden évben az első hat között végzett a bajnokságban. 2002-ben az Algyő SK megnyerte az Alföld-csoport küzdelmeit, háromszor pedig ezüstérmet nyert az Alföld-csoportban. Ekkortájt kezdett “Tót” egyesületté válni, ugyanis Tóth Ákos edzőn kívül 3 játékos is Tóth volt. Attila, Lukács, és Péter. Az NBIII-as csapatban eleinte Ábrahám Tamás védett, majd Korom Tamás vette át a helyét. Játszott még: Kothenc Péter, Daróczi László, Retek Flórián, Krucsó Ákos, Végh Ariel, Balogh Norbert, Varga Ferenc, Varga István, Pálinkó Máté. Ennek a csapatnak volt a tagja Makra Zsolt, aki a Győr, és a REAC NBI-es csapatában is szerepelt, de játszott a Primorje-ben (Szlovénia), Orosházán, és Békéscsabán is. Olyan győzelmeket arattak, mint az Újszász elleni 8-0-as siker (Pálinkó Máté 5 gólt szerzett), vagy a Jászapáti elleni 14-0.

A felívelő időszaknak 2009-ben szakadt vége, amikor az Algyő visszalépett a további NB III-as szerepléstől. A baj ott kezdődött, hogy a játékosok fellázadtak az algyői csapat vezetője ellen, és teljesen váratlanul nem álltak ki az ESMTK ellen a soron következő bajnoki mérkőzésre. A cselekedet annyira váratlan volt, hogy a hazai szurkolók sem tudtak róla, kimentek a mérkőzésre, de ott már nem kértek a jegyért pénzt. Az ESMTK játékosok átöltözve várták a mérkőzés kezdetét, de erre nem került sor. A háttérben a csapat és az elnök, Bakai László közötti ellentét húzódott. Mi más lehetett volna a probléma, mint a ki nem fizetett bérek. Tóth Ákos a mérkőzés előtti rövid taktikai megbeszélés eredményeként lemondott, a játékosok pedig nem voltak hajlandók játszani, hiába folytatott velük Bakai, és az egyik elnökségi tag hosszú párbeszédet. Volt aki a büfében kötött ki, mások elhagyták a sportcentrumot, egy szóval fél ötkor semmi nem utalt arra, hogy foci meccset játszanak a sportcentrumban. 2009 szeptember 9-én az Algyő SK sokat és sokak által támadott elnöke, Bakai László hivatalos közleményben tudatta a nyilvánossággal a következőket: „Az Algyő SK elnöksége kedden játékosértekezletet tartott az NB III-as labdarúgócsapatnak, amelyen a már fegyelmi eljárás alá vont három játékos – Kothencz Péter, Krucsó Ákos, Pálinkó Máté – kivételével részt vett az NB III-as keret további tizenhét labdarúgója. A Piri József polgármester által feltett kérdésre, miszerint kívánnak-e a továbbiakban az Algyő SK NB III-as felnőtt labdarúgócsapatában szerepelni, egy tartózkodás kivételével egyöntetű nemleges válasz érkezett. Az összejövetel után az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy a felnőtt NB III-as csapatot visszalépteti a 2009-2010-es bajnokság további küzdelmeitől.”

Algyőn persze nem szűnt meg a foci, hiszen az utánpótláscsapatokat továbbra is versenyeztette a klub, és a második csapat is folytatta szereplését. A CSLSZ főtitkára elmondta, mivel az egyesület nem szűnt meg, a játékosoknak nem volt lehetőségük az újabb átigazolási időszak előtt klubot váltani: addig csak az Algyő II-ben léphettek pályára. Az Algyő a megye II-be került, ahonnan 2011-ben sikerült visszakerülnie a megyei élvonalba. Azóta az Algyő SK a csongrád-megyei I. osztály erős középmezőnyéhez tartozik, eddig két ezüstérmet gyűjtöttek be ebben a bajnoki osztályban, legrosszabb helyezésük egy hetedik pozíció volt. Ekkoriban is megfordultak nevesebb futballisták Algyőn: 2014-ben Algyőn fejezte be pályafutását Hadár Attila, a Vác, a Stadler, a Makó, és az Orosháza korábbi Játékosa. 2014-ben a csapat tagja volt Kohajda Gergő, aki több NB II-es gárdában, így Makón is játszott.

2012-ben műfüves pálya épült, 2014-ben pedig a Hódmezővásárhely elleni mérkőzésen átadták az új lelátót is. A magyar-kupában a csapat legnagyobb menetelését 2008. őszén produkálta, amikor először Harkakötönyben győzött 7-1re, majd Kiskőrösön 3-2-re. Ezt követően az Orosháza ellen egy 1-0-as győzelem következett, a legjobb 32 között pedig a Debreceni VSC látogatott Algyőre. A mérkőzést 10-1-re a Debrecen nyerte, az algyői gólszerző Gyimesi volt. 2009. őszén a második forduló jelentette a megállást, ekkor az Orosháza győzött Algyőn 4-1 arányban.

Az Algyői Sportközpont madártávlatból (Kép forrása: Google Earth)

A 2010-2011-es szezon végén a Csongrád megyei II. osztályú bajnokság A csoportjából történő feljutás után az Algyő folyamatosan tagja a megyei első osztálynak, melyben az idények többségében erős középcsapatként fejezte be a szezont, sőt két egymást követő idényben (2017-2018 és 2018-2019) a bajnokságot is sikerült megnyernie, de az egyesület végül nem vállalta egyszer sem a harmadosztályban való szereplést. Az elmúlt 11 évben a csapatnak a bajnokságok végén sorrendben a következő helyezéseket sikerült elérnie: 2011-2022-es szezon: 4. hely, 2012-2013-as szezon: 2. hely, 2013-2014-es szezon: 6. hely, 2014-2015-ös szezon: 7. hely, 2015-2016-os szezon: 2. hely, 2016-2017-es szezon: 5. hely, 2017-2018-as szezon: 1. hely, 2018-2019-es szezon: 1.hely, 2019-2020-as szezon: 7. hely, tavaly (2020-2021-es szezon) pedig az algyőiek az 5. helyen végeztek.

(A fenti történeti leírás forrása: www.magyarfutball.hu, írta: dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár)

Ami a mostani (2021-2022-es) idényt illeti, az Algyő most is hozza a tőle megszokott formát és jelenleg is stabil középcsapatként szerepel az idei pontvadászatban. Megvizsgálva az elmúlt egy-másvél hónap mérkőzéseit a következő játékosoknak a van a legnagyobb esélyük bekerülni a kezdőcsapatba az SZVSE ellen: Siska Richárd János, Rádi Martin, Bozóki Richárd, Kiss Richárd, Jernei Márkó, Daróczi László, Varga Gergő, Deák Donát Ferenc, Belovai Krisztián Zoltán, Molnár Szabolcs, Selyem Zsolt, Szalai Zétény és Molnár Gergő. A házi góllövő listát három játékos vezeti 3-3 találattal: Deák Donát Ferenc, Lajkó András és Selyem Zsolt.

Deák Donát és Lajkó András (Fotók forrása: www.algyosk.hu)

Ami pedig a további sportágakat illeti, az Algyői Sportkör jelenleg a labdarúgáson kívül a további négy másik szakosztályt is működtet: karate, kézilabda, asztali tenisz, és taekwon-doo.

Az Algyői Sportkör címere

És még íme néhány adat az Algyői Sportkörről:
Teljes név: Algyő Sportkör | Működtető társaság: Algyői Sportkör
Adószám: 19983484-1-06 | Nyilvántartási szám: 06-02-0000022 | Alapítás: 1952
Elnevezések: Algyő SK, Algyői Sportkör, Algyő | Klubszínek: zöld-fehér
Székhely: 6750 Algyő, Sport utca 7. | Telefon: +36 62 267 133 | Fax: nincs
E-mail: algyosportkor@vnet.hu | Honlap: www.algyosk.hu
Technikai szponzor: Saller


SZVSE | Írta: Friesz Zsolt | A borítókép forrása: www.algyosk.hu