Első interjúnkat a Szegedi VSE 34 éves klubmenedzserével, Kelemen Balázzsal készítettük, aki nemcsak a klubmenedzseri pozíciót tölti be az egyesületnél, de felnőtt csapatunk labdarúgója és a felnőtt női csapat edzője is, valamint ha mindez még nem lenne elég, hétközben Európa túloldalán dolgozik, minden hétvégén hazatérve Szegedre. Mi ez, ha nem elhivatottság…

Először is meg  szeretném köszönni neked, hogy a rengeteg teendőd között áldoztál egy kis időt arra, hogy ez az interjú elkészülhessen.
Igazán szívesen, én örülök a lehetőségnek.
Mielőtt a labdarúgásról beszélnénk, megtudhatnánk néhány dolgot rólad, például hogy mivel foglalkozol a privát életben?
Angliában egy itthon újfajta külső épülettisztítási eljárást felhasználva végeztem mindannapi munkámat az elmúlt években, de emellett egy étteremben is dolgozok. Mint ahogy a bevezetőben mondtad, a hétköznapjaimat Angliában töltöm, majd hét vége felé hazatérek Szegedre és készülök mind a férfi csapattal, mind pedig a női csapat edzőjeként a hétvégi mérkőzésekre.
Ez igazán tiszteletre méltó és minden bizonnyal megterhelő is.
Igen az, de ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, akkor sok mindenre képes.
Sokáig szeretnéd még ezt a „kétlaki” életet folytatni?
Magánéletemben most éppen olyan változások vannak, amelyek valószínűleg véget vetnek ennek a „kétlaki” életnek, ahogy te fogalmaztál: párommal babát várunk és szeretnénk végleg hazaköltözni.
Ezúton is sok boldogságot szeretnék kívánni a babaváráshoz. Ez akkor azt is jelenti, hogy nemsokára még több időd lesz a SZVSE-re?
Köszönjük szépen. Igen, minden bizonnyal még több időt tudok majd szentelni a szegedi focira és a klubra.
Mit jelent számodra a Szegedi VSE?
Egyrészt az a majd 100 éves tradíciót, amely az egyesület mögött áll, másrészt lehetőséget… Úgy gondolom, ha ennél a klubnál becsülettel végezzük a dolgunkat, akkor szép jövő áll előttünk. Ezért teszünk minden nap. Az sem bír kisebb jelentőséggel, hogy van saját stadionunk, így infrastrukturálisan is biztos lábakon állunk. Ha nagyon előre tekintenék magamat illetően, vannak edzői és sportvezetői ambícióim is, ahogyan a pályán is még szeretném jól érezni magam. Egy mondattal összefoglalva: Minden, ami foci!
Akkor ha jól értem, így 34 évesen még nem neveznéd magad egy karrierje végén járó labdarúgónak? Hány évet érzel még magadban. ami a labdarúgó-karrieredet illeti?
Még jónéhány évet szeretnék focizni, természetesen mindaddig, amíg fizikailag a minőségi játékhoz szükséges megfelelő szinten tudom magam tartani.
Mióta vagy az SZVSE játékosa?
Ez a második szezonom az egyesületnél, előtte a Tápénál fociztam, valamint Angliában próbáltam amatőr kluboknál, de a kinti munka mellett a focira nem jutott sohasem elegendő idő.
Ami a női focit illeti, hogyan lettél a felnőtt női csapat edzője?
Az őszi szezon vége felé kísértük el a csapatot Molnár Krisztián edzőtársammal egy mérkőzésre és végleg ott ragadtunk: egy nagyon jó közösséget ismertünk meg. Már akkoriban is Galicz Andrea volt a női csapat „mindenese”, aki hatalmas odaadással évek óta küzdött a csapat egyben tartásáért, sikerrel. Az ő tevékenysége minden tiszteletet megérdemel. Részben feladatomnak tartom azt is, hogy az ő válláról minél több terhet levegyek. Szeretnénk közös sikereket elérni, szívügyemnek  érzem a sorsukat.
Miben különbözik jelenleg a női labdarúgás a férfitől?
Ezek a lányok tényleg a foci szeretetéért játszanak, nem a pénzért, hiszen a hölgyek saját költségükön futballoznak. Szóval ez egy csupaszív gárda, ahol mindenki egy nyelvet beszél: a foci nyelvét.
Jelenleg a női bajnokság negyedik vonalában játszik a csapat? Hová szeretnél fejlődni a csapattal?
Természetesen szeretnénk egy bajnoksélyes csapatot összerakni a következő szezonra, a határ pedig hosszú távon a csillagos ég: szeretnénk minél nagyobb sikereket elérni hosszútávon.
Beszéljünk kicsit a felnőtt megye I-es férfi csapatról is. Milyen a hangulat a csapatban?
Egy jó közösségbe csöppentem és igazából úgy látom, hogy most vagyunk éppen abban a periódusban, amikor a csapat kezd igazán összeérni.
Nézve a csapat valós játékerejét és a játékosok személyes képességeit, reálisnak tartod a tabella 5. helyét a bajnokságban?
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem. Ha azt nézem, hogy a keretünk milyen játékerőt képviselő játékosokból áll össze, akkor ezek alapján az SZVSE együttesének mindenképpen a dobogón kellene lennie, harcban a bajnoki címért. Sajnos erre reális esélyünk már nincs, de a cél továbbra is a dobogó, de az is nagyon nehéz, mert az ellenfeleken is múlik, hogy mennyi pontot veszítenek. Azt megígérhetem, hogy küzdünk a végsőkig, mindenki elszánt!
Tudnál esetleg néhány nevet mondani, akik mindenképpen pozitív hatással vannak a csapat eredményeire?
Természetesen. Nyílván nem meglepő, hogyha Hatvani József nevét megemlítem, hiszen amellett, hogy vezeti a bajnokság góllövőlistáját 33 góllal, a focihoz való profi hozzáállása is mindenképpen követendő. Ha a fiatalok közül kéne valakit megemlíteni, akkor Csamangó Tibort mindenképpen kiemelném. Ő, ha így folytatja, nagyon szép jövő előtt áll, hiszen a foci iránti alázata, imádata és hozzáállása ugyancsak kiemelkedő.
Szerinted a mostani keret mire lehet képes?
Idén mindenképp harcolunk, amíg csak tudunk, hogy elérjük a dobogót. A jövőre nézve pedig termszetesen ennél is merészebb állmaink vannak.
És utána még milyen ambíciókat látsz reálísnak a SZVSE-t illetően?
Én elsősorban azt találnám helyén valónak, ha egy átgondolt, fokozatos építkezést valósítanánk meg az szakosztálynál és a felnőtt csapatnál is, melynek alapját elsősorban a térség legjobb labdarúgóinak összegyűjtése és megtartása képezné.
Ez mit jelent pontosan?
Természetesen az a legoptimálisabb, ha a csapat gerincét saját nevelésű játékosok adják, de ehhez még hosszú évek kellenek, de természetesen még komolyabb hangsúlyt kell fektetnünk a saját utánpótlásunkra is. Már most is büszkélkedhetünk olyan labdarúgókkal, akik saját nevelésűek és a csapatuk erősségei, mint például Nagypál Patrik, Rósza Dániel, Tanács Roland, vagy éppen Baka Márk. Az U19-ből már a felnőtt csapat ajtaján „dörömböl”, a nagyon tehetséges Albert Csaba, Godó László és Pető Bence is! Ők jövőre az első csapat keretéhez tartoznak majd. Ezen túl magasabb célok eléréséhez azért „házon kívülről” is kell erősítést szerezni. Mindig is úgy gondolkodtam, hogy Szegeden és a térségben rendkívüli játékosok voltak a múltban is, vagy akár a jelenben is, csak meg kell találni őket! Szeged legjobb játékosain kívül, a környékbeli falvak is komoly tehetségeket rejtenek, akiknek csak a megfelelő lehetőséget kellene biztosítani, de szenzációs játékosok vannak a Vajdaságban is, akik szívesen futbaloznának Szegeden rendezett körülmények között. Mindenképpen nagyon fontos, hogy ne szakadjunk el ettől a régiótól, mert a területhez való ragaszkodás alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fiatal játékosokban ki tudjuk alakítani az egyesülethez való kötődést és hogy a közönség is helyi srácokat lásson, ne zsoldosokat a csapatban, akiknek semmit nem jelent a város és a környék.
Azt hiszem, hogy közép és hosszú távú célként igazán komplex leírás volt és zárszónak is reményt keltő. Szeretném megköszönni őszinte válaszaidat és mind kívánok neked sok szerencsét és boldoságot mind a magánéletben mind pedig a SZVSE-nél végzett munkádban is.
Köszönöm szépen.

Riportok | Készítette: Friesz Zsolt | Publikálva: 2018.04.24. 20:15