A Szegedi Vasutas Sportegyesület Alapszabálya

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.
1. A Szegedi Vasutas Sportegyesület (a továbbiakban: Sportegyesület) a Ptk. 2013. évi V. tv., 2011. évi  CLXXV tv. / Ectv /, valamint a sportról szóló 2004 évi I. tv. alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező civilszervezet. Ezen törvény16.§ /3/ bek. alapján jelen civilszervezet jellege sportegyesület 2. A sportegyesület tagjai az általa működtetett sportágakban létrehozott országos sportági szakszövetségeknek. illetve ezek területi és helyi szövetségeinek. 3. A sportegyesület a 2. bekezdés szerinti szövetségek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. 4. Jelen alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza azon szövetségek felsorolását, amelyeknek tagjai a sportegyesület. 5. A sportegyesület politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat és nem fogadhat el, országgyűlési képviselő-jelöltet nem állíthat és nem támogathat.
2. §.
1.    A sportegyesület neve: Szegedi Vasutas Sportegyesület.
2.    A sportegyesület rövidített neve: SZVSE.
3.    A sportegyesület székhelye: 6724 Szeged, Kossuth Lajos sugárút. 74/C.
4.    A sportegyesület alapítási éve: 1919.
5.    A sportegyesület működési területe: Magyar Köztársaság.
6.    A sportegyesület színe:  piros-kék.
7.    A sportegyesület támogató szerve: Magyar Államvasutak Rt. Budapest.

3. §.
1. A sportegyesület jelvénye: kör alakú középen függőlegesen piros és kék csíkozású mezőben arany szárnyaskerék, alatta az 1919. évszám, szélén körben arany betűvel a SZEGEDI VASUTAS SE. felírat. Hasonló motívumokból egyesületi zászló is készíthető asztali és függeszthető változatban.
2. A sportegyesület zászlaja: pajzs alakú, piros-kék színű, a felirat SZEGEDI VASUTAS SE. 1919. arany betűkkel, középen szárnyaskerék.
3. A sportegyesület pecsétje: körpecsét, Szegedi Vasutas Sportegyesület körirattal, középen szárnyaskerék, felette az 1919. évszám.

II.

A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE

4. §.

1. A sportegyesületet a Csongrád Megyei Bíróság vette nyilvántartásba.
2. A sportegyesület működése felett az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést.

III.

A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

5. §. A sportegyesület célja

1. A rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az egészséges életmódra nevelés, az öntevékenység kibontakoztatása és a versenyszerű sportolás.
2. A sporteredményeken keresztül a vasutas sport hazai és nemzetközi tekintélyének, népszerűségének, megbecsülésének megőrzése és fejlesztése.
3. A sportegyesület támogató szerve munkavállalói részére sportolási, testedzési lehetőségek biztosítása.
4. A sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási-nevelési intézmények tanulói részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidősportjának segítése.
5. A sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése.

6. §. A sportegyesület feladatai
A minőségi sport fejlesztése, annak tárgyi és anyagi sportszakmai feltételeinek biztosítása, a hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése, fenntartása.
A célkitűzések meghatározása a támogató szerv tömegsport igényének figyelembevételével, a biztonságos működés versenysportnak megfelelően.
Gondoskodás az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről, a sportegyesület működésérről.
A szabadidősport szükséges tárgyi sportszakmai igényeinek kielégítése, elsődlegesen a támogató szerv által rendezett tömegsport rendezvények figyelembe vételével.

Bevételeinek növelése érdekében gazdasági tevékenység végzése
a)    termékek (áruk és szolgáltatások) cégek hirdetés útján történő népszerűsítésével,
b)    vállalkozási tevékenység folytatásával.
c)    sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
Az utánpótlás biztosítása érdekében szerződéses kapcsolatok kiépítése és folyamatos fenntartása általános és középiskolákkal.
Együttműködés és szoros kapcsolat fenntartása a támogató szerv központi és helyi egységeivel, a megyei és helyi önkormányzatokkal, egyéb társadalmi szervezetekkel.
A jogszabályokban meghatározott, valamint a sportegyesület működési feltételeinek biztosításával összefüggő egyéb feladatok ellátása.
A sportági bajnoki és kuparendszerben kiírt sportversenyeken való részvétel, ezek támogatása.
Veterán korúak egészséges életmódjához szükséges feltételek megteremtése, aktív sportolói tevékenységük hátterének biztosítása, országos szakági szövetségükkel történő szoros együttműködés.

IV.

A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA

7. §.

1. A sportegyesület tagjai a tagokat megillető jogok és terhelő kötelezettségek terjedelme alapján lehetnek:
a)    rendes tagok,
b)    pártoló tagok és
c)    tiszteletbeli tagok.

2. A sportegyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, (továbbá letelepedési vagy tartózkodási) továbbá engedéllyel rendelkező külföldi személy, valamint minden magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, aki belépési nyilatkozat aláírásával kéri felvételét. Elfogadja a sportegyesület alapszabályát, vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület munkájában, azt erkölcsileg és az alapszabálynak megfelelően anyagilag támogatja. Tagfelvételről az Elnökség dönt. A tagfelvétel elutasítása esetén jogorvoslattal, 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fordulni.

8. §. A sportegyesület rendes tagjai
A sportegyesület rendes tagja lehet minden olyan a 7. § 2. bekezdésében meghatározott természetes személy, aki a sportegyesület valamely szakosztályában, elnökségében vagy bizottságában tevékenységet folytat, elfogadja a sportegyesület alapszabályát és annak megfelelően a sportegyesületet anyagilag támogatja.

9. §. A sportegyesület pártoló tagjai
1. A sportegyesület működési területén pártoló tagságot szervez.
2. A sportegyesület pártoló tagja lehet a 7. § 2. bekezdésében meghatározott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és írásban foglalt módon anyagilag támogatja.

10. §. A sportegyesület tiszteletbeli tagjai
A sportegyesület tiszteletbeli tagjává az a magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy választható, aki kimagasló tevékenységével a sportegyesület célkitűzéseinek megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítette. A sportegyesület tiszteletbeli tagját a közgyűlés szavazza meg.

11. §. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
1. A sportegyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes.
2. A rendes és a pártoló tagság felvétellel, a tiszteletbeli tagság választással (10. § 20. § 1. bekezdés f) pont) keletkezik.
 Felvétel esetén tagnyílvántartó lapot kell kitölteni, mely tartalmazza:
Név
Anyja neve
Szül. dátum
Lakcím
Tagsági viszony keletkezésének dátuma
Aláírás,
18 év alattiak esetében szülői hozzájárulási nyilatkozatot is.

3. A tagsági viszony megtagadására akkor kerülhet sor, ha a
a) természetes személy közügyektől eltiltó jogerős határozat hatálya alatt áll;
b) gazdálkodó szervezet ellen megszűnését eredményező eljárás vagy
 csődeljárás van folyamatban.

4. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével (11.§.5. bekezdés);
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával (11.§ 7. bekezdés) ;
c) a tag kizárásával (11. §. 9. bekezdés);
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

5. A tiszteletbeli tagság megszűnik:
a) lemondással (11.§.8. bekezdés)
b) kizárással (11.§.9. bekezdés) és
c) a tag halálával.

6. A sportegyesületből való kilépést a rendes tagok esetében a szakosztályvezetőnek, pártoló tagok és tisztségviselők esetében a sportegyesület elnökségének írásban kell bejelenteni. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

7. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület küldöttgyűlése dönt. Abban az esetben, ha valaki tagsági díjának, illetve gazdálkodó szervezet esetén a meghatározott anyagi támogatásának fizetését 3 hónapnál hosszabb időn túl sem teljesíti, az egyesület felmondhatja a tagsági jogviszonyt.

8. A sportegyesület tiszteletbeli tagságáról történő lemondást a sportegyesület elnökségének írásban kell bejelenteni.

9. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a küldöttgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A sportegyesületből történő kizárást csak a sportegyesület fegyelmi bizottságának fegyelmi eljárása során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.  

10. A sportegyesület gazdálkodó szervezet tagjainak és tiszteletbeli tagjainak a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos, az alapszabály szerint más szerv hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása az elnökség hatásköre.

11. A sportegyesület rendes tagjainak és természetes személy pártoló tagjainak a tagságiviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos, az alapszabály szerint más szerv hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása az ügyvezető elnök hatásköre, aki erre más tisztségviselőnek megbízást adhat.

12. §. A tagsági viszony nyilvántartása és a tagdíj fizetése
1. A sportegyesület tagjairól nyilvántartást vezet a nyilvántartás vezetése, aktualizálása az ügyvezetés feladata. A Szakosztályok kötelessége a naprakész tájékoztatás, és a módosítások azonnali átvezetése. A szakosztály mulasztása esetén az ügyvezető elnök javaslata alapján az elnökség korlátozhassa a működését, a mulasztás megszűnéséig.

Nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) név,
b) gazdálkodó szervezet esetén a képviselő neve,
c) lakcím (székhely),
d) tagsági minőség (7. §. 1. bekezdés)
e) tagsági viszony keletkezésének időpontja,
f)  tisztség megjelölése,
g) tagdíj fizetése,
h) fegyelmi büntetés,
i) tagsági viszony megszűnésének időpontja, módja.

2. A tagi nyilvántartással kapcsolatos adatok nem selejtezhetők. A jelen §. 1. bekezdése szerinti tagi nyilvántartás a), b), d), e) és f) pontjai nyilvánosak, egyéb adatok harmadik személy részére történő kiadásához a tag eseti írásbeli hozzájárulása szükséges.

V.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELZETTSÉGEI

13. §. A rendes tagok jogai és kötelezettségei


1. A sportegyesület rendes tagjainak jogai:
részt vehet a sportegyesület tevékenységében, rendezvényein,
részt vehet a sportegyesület közgyűlése határozatainak meghozatalában, amennyiben szakosztályi küldöttnek választják,
18. életévének betöltése után tisztséget viselhet. 18. év alatti tag életkorának megfelelő tisztségre választható.
véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, indítványozhatja a sportegyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,
szakosztályának megfelelően használhatja a sportegyesület sportlétesítményeit, sportfelszereléseit, igényelheti a szakvezetők segítségét,
részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.

2. A sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei:
a) a rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek figyelembe vételével a sportegyesület fejlődésének és eredményességének elősegítése,
b) a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a sportegyesület szervei által hozott határozatoknak a betartása, illetve betartatásának biztosítása,
c) a sportegyesület által meghatározott célkitűzések és feladatok megvalósításának elősegítése,
d) a tagdíj rendszeres fizetése,
e) a versenyszerű sportolók esetén a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és a legjobb tudás szerinti versenyzés,
f) szakosztályi tag esetén a szak-osztályvezetőség által meghatározott feladatok ellátása.

14. § A pártoló tagok jogai és kötelezettségei
1. A sportegyesület pártoló tagjának jogai:
a) javaslatot tehet a sportegyesület működésével kapcsolatos kérdések megtárgyalására.
b) a sportegyesület rendezvényeit térítésmentesen látogathatja, a tagsági igazolvány felmutatása mellett.

2. A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
a) a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak betartása,
b) a sportegyesület és a sportág népszerűsítése,
c) a pártolói tagdíj és a vállalt hozzájárulás megfizetése.

15. § A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei
1. A sportegyesület tiszteletbeli tagjának jogai:    
a) tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület és szerveinek működésével kapcsolatban,
b) a sportegyesület rendezvényeit térítésmentesen látogathatja.
2. A sportegyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei:
a) a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak betartása,
b) a sportegyesület népszerűsítése.

VI.

A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE

16. § A sportegyesület szervei:

a) a küldöttgyűlés,
b) az elnökség,
c) az elnök,
d) az ügyvezető elnök
e) a bizottságok,
f) a szakosztályok,
g) az ügyvezetés.

VII.

A SPORTEGYESÜLET KÜLDÖTTGYŰLÉSE

17. § A küldöttgyűlés összehívása

1. A sportegyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, mely az elnökség tagjaiból és a szakosztályok küldötteiből áll. A beszámoló küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlésre egyebekben a tv.-ben meghatározott közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
2. Az ügyvezető szerv köteles a küldöttgyűlés összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A (2) bekezdés alapján összehívott küldöttgyűlés a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
3. Össze kell hívni a bíróság jogerős határozatának rendelkezésére, a rendes tagok egyharmadának az ok és cél megjelölésével tett írásbeli indítványára, valamint ha az elnökségnek a küldöttgyűlés által meghatározott létszáma kevesebb, mint felérecsökken (rendkívüli közgyűlés).
4. A küldöttgyűlés időpontját a sportegyesület elnöksége állapítja meg és annak helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről, a beterjesztett javaslatokról, a határozatképtelenség esetén követendő eljárásról (18. § 3. bekezdés) a küldöttgyűlésen szavazásra jogosultakat, valamint az egyéb érintetteket írásban értesíteni kell küldöttgyűlésre szóló meghívóval a küldöttgyűlés megtartása előtt legalább 15 naptári nappal.
5. A küldöttgyűlésen szavazati joggal a szakosztályok által tagjai közül választott küldöttek és az elnökségi tagok rendelkeznek. A sportegyesület atlétika, birkózás, labdarúgó és tájékozódási futó szakosztályai az előző évi átlagos taglétszám 5 %-nak megfelelő, egész számra felkerekített számú küldött delegálására jogosultak. A sportegyesület tömegsport (szabadidősport, veterán labdarúgás) szakosztályát 3 fő képviseli.
6. A küldöttek a szakosztályok tagjaiból, nyílt szavazással kerülnek megválasztásra. A küldöttek több mint felének 18. életévét betöltött szakosztályi tagnak kell lennie.
7. A küldöttgyűlésen minden küldöttnek és elnökségi tagnak egy szavazata van.
8. A sportegyesület szakosztályainak legkésőbb a közgyűlés napját megelőző munkanapon írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja.

18. § A küldöttgyűlés határozatképessége
1. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.
2. Ha a küldöttgyűlés az eredeti időpontjától számított 1 órán belül nem válik határozatképessé, a küldöttgyűlést el kell halasztani. A határozatképtelenség miatt elhalasztott küldöttgyűlést az eredeti időponttól számított legalább 1 óra múlva, de legkésőbb 30 napon belül kell megismételni. A megismételt küldöttgyűlés az eredeti küldöttgyűlés napirendi pontjainak tekintetében a megjelent szavazásra jogosultak számától függetlenül határozatképes, ha erre előzetesen a tagok figyelmét felhívták.
3. A küldöttgyűlés a döntéseit a megjelent tagok szótöbbségével hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

19. § A küldöttgyűlés napirendje
1. A küldöttgyűlésnek évente egy alkalommal legalább az alábbi napirendi pontokat kell tárgyalnia:
2.a) a sportegyesület előző éves pénzügyi tervének teljesítéséről szóló számviteli beszámoló, valamint a sportegyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,
b) a sportegyesület éves pénzügyi tervének megtárgyalása költségvetésének elfogadása,
c) a Felügyelő Bizottság beszámolója,
d) határozati javaslatok megállapítása.
3. A küldöttgyűlés egyéb napirendi pontjait az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
4. Napirendi pontot legkésőbb a küldöttgyűlés közvetlenül megelőző elnökségi ülés megkezdésig írásban lehet javasolni.
5.(1) A küldöttgyűlés meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, három napon belül a tagok és az egyesület szervei a küldöttgyűlés összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a küldöttgyűlés összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlés összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

20. § A küldöttgyűlés hatásköre
A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

21. §.A küldöttgyűlés menete és határozathozatala
1. A küldöttgyűlést a sportegyesület elnöke, akadályoztatása esetén, az elnök által felkért elnökségi tag vezeti
2. A levezető elnök    
a) megnyitja a küldöttgyűlést, ajánlatot tesz a jegyzőkönyvvezető megválasztására, melyet szavazásra bocsát és kihirdeti a szavazás eredményét, sikertelen szavazáskor pedig megismétli az eljárást,
b) megállapítja a küldöttgyűlés határozatképességét, vagy határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja (18.§.2. bekezdés)
c) a javaslatok után szavazásra bocsátja a jegyzőkönyv hitelesítését végző személyről szóló döntést, kihirdeti a szavazás eredményét, sikertelen szavazáskor pedig megismétli az eljárást  
d) a napirendi pontokat tárgyalásra bocsátja,
e) irányítja a küldöttgyűlés munkáját,
f) kihirdeti a küldöttgyűlés határozatait,
g) berekeszti a küldöttgyűlést.

3. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, az erre megválasztott személy pedig hitelesíti. A határozatokat legalább 15 napra ki kell függeszteni a fali újságra.

4.    A küldöttgyűlés határozatait – jelen §. 5. és 6. bekezdésében foglaltak kivételével – nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének egyező szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén újra kell szavaztatni.

5.    A levezető elnök titkos szavazást rendel el, ha ezt a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint fele egyezően kéri.

22. § A tisztségviselők választása.
1. A küldöttgyűlés a kizárólagos hatáskörében választandó tisztségviselőket (20.§. bekezdés c)  és i) pont) 5 évre választja.

2. A választás tisztségenként külön-külön, az alábbi sorrend betartásával történik:
a) Elnök
b) Tiszteletbeli elnök
c) ügyvezető elnök,
d) elnökség tagjai,
e) felügyelő bizottság elnöke,
f) felügyelő bizottság tagjai,
g) fegyelmi bizottság elnöke,
h) fegyelmi bizottság tagjai.

3. Megválasztottnak az a jelölt tekintendő, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének egyező támogató szavazatát megszerezte. Ha a választás eredménytelen, azonnal újabb választási fordulót kell tartani, melyben legalább három jelölt esetén a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt már nem vesz részt. Ha a második választási forduló is eredménytelen azonnal harmadik választási fordulót kell tartani, amelyben már csak az a két jelölt vehet részt, aki a második választási fordulóban a legtöbb szavazatot szerezte. A harmadik választási forduló alapján megválasztottnak a jelölt tekintendő, aki a jelenlévő választásra jogosultak szavazataiból a legtöbbet megszerezte.

4.    A megbízatási idő közben megüresedett tisztségviselői helyre időközben választott képviselő mandátuma az eredeti megbízatási idő végéig terjed.

5. A tisztségviselők az összeférhetetlenségi szabályok miatt sportegyesületben más tisztséget nem viselhet,nem lehetnek egymás hozzátartozói. Az elnökség tagjaival sem állhatnak hozzátartozói viszonyban. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

23. § A sportegyesület rendkívüli küldöttgyűlése
1. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni
a) az elnökség határozata alapján vagy
b) a 17. § 2. bekezdésében foglaltak esetén.

2. A rendkívüli küldöttgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.

3. A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VIII.

A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE

24. § Az elnökség feladata és hatásköre

1. A sportegyesület ügyvezető szerve az elnökség, testületi ügyvezetéssel rendelkezik az egyesület. A sportegyesület tevékenységét a sportegyesület elnöksége irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve az alapszabály 20. §-ában felsorolt ügyeket. Az elnökség tagja az ügyvezető elnök és saját feladatai vannak.

2. Az elnökség feladatai és határköre:
a) döntés a küldöttgyűlés összehívásáról,
b) a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
c) gondoskodás a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
d) a sportegyesület szervezeti és működési, fegyelmi és gazdálkodási szabályzatának megállapítása, módosítása,
e) a sportegyesület középtávú fejlesztési programjának kidolgozása,
f) döntés a sportegyesület hitelfelvételéről, a sportegyesületet érintő jogról való lemondásról, vállalkozási tevékenység elhatározásáról, gazdasági társaság alapításáról vagy működő gazdasági társaságba történő belépésről, valamint olyan határozatok meghozatala, melyekből a sportegyesület számára jelentős vagyoni teher vagy kötelezettség keletkezik,
g) a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők kinevezése és felmentése,
h) javaslat előterjesztése a közgyűlésnek tiszteletbeli tagok megválasztására,
i) a szakosztályok rendszeres, legalább éves beszámoltatása a végzett munkáról és a gazdálkodásról,
j) az ügyvezető elnök vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlása,
k) a tagdíj összegének megállapítása a szakosztály vezetőségek javaslatai alapján, illetve a pártoló tagok anyagi hozzájárulása mértékének meghatározása.


25. § Az elnökség tagjai
1. Az elnökség létszáma 9 fő, melyet a küldöttgyűlés határoz meg. Szavazati jog nélkül állandó meghívott a tiszteletbeli elnök ,,vélemény nyilvánítási joggal”.

2. Az elnökségnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyektől és a sportegyesület rendes tagja (aki tagdíjat fizet). Az elnökség tagjai tisztségüket – az ügyvezető elnök kivételével – társadalmi megbízatásként látják el.

3. Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az ügyvezető elnök,
c) az elnökségi tagok.

4. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b) észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével kapcsolatban,
c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
d) megbízás alapján a sportegyesület képviselete,
e) az elnökségi határozatok, ajánlások megtartása, végrehajtása.
f) az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

5. Az elnökség tagjai tisztségükbe újra választhatók.

6. Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával,
b) lemondással (25. §. 7. bekezdés)
c) visszahívással (25. § 8. bekezdés)
d) az elnökségi tag halálával,
e) a sportegyesületi tagság megszűnésével (11. §)
f) a küldöttügyektől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával és
g) a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alá helyező határozat jogerőre emelkedésének napjával.

7. Az elnökségi tag tisztségéről történő lemondását a sportegyesület elnökségének írásban kell bejelenteni.

8. A 20. § e) pontjában meghatározott tisztségviselők visszahívására irányuló indítványt az elnökség teljes körű és tárgyilagos kivizsgálást követően, konkrét javaslattal terjeszti a küldöttgyűlés elé. Visszahívás oka lehet bármely cselekedet, mely sérti az egyesület érdekeit. A tag 30 napon belül jogorvoslati lehetőséggel élhet a Csongrád megyei Bíróságon.

26. § Az elnökség működése
1. Az elnökség maga állapítja meg munkatervét, üléstervét.

2. Az elnökség az üléstervben meghatározott időszakonként, de legalább 12 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, az ügyvezető elnök vagy az elnökségi tagok több, mint egyharmada az ok és cél megjelölésével azt indítványozza.

3. Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. A szakosztályok beszámoltatásakor meg kell hívni a szakosztály vezetőjét és a vezetőedzőt.

4.  Az elnökségi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag hívja össze és vezeti.

5. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a megjelentek nevét, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintetteket a jegyzőkönyv vonatkozó részének megküldésével értesíteni kell.

27. § Az elnökségi ülés összehívása
1. Az elnökség tagjait és a meghívottakat az ülés helyéről, idejéről és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell.

2. Az elnökség a tagok több, mint felének jelenléte esetén határozatképes.

28. § Az elnökség határozathozatala
1. Az elnökség határozatait nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni.
2. Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. Az elnökségi ülésen titkos szavazás nem rendelhető el.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

3. Az elnökség határozatait legalább 15 napra ki kell függeszteni a fali újságon, illetve az Interneten közzé kell tenni.

IX.

A SPORTEGYESÜLET ELNÖKE

29. §

1. A sportegyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, képviseli az elnökséget. Az elnökséget képviselve irányítja és vezeti a sportegyesület tevékenységét.

2. Az elnök feladatai:
a) a küldöttgyűlés és az elnökség ülésének összehívása és vezetése,
b) a sportegyesület képviselete,
c) az alapszabály és az egyéb szabályzatok, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése,
d) javaslatok tétele, az elnökség hatáskörébe tartozó személyek kinevezésére,
e) döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés, az elnökség vagy a sportegyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe,
f) aláírási, utalványozási jogkör gyakorlása.


3. Az elnököt távolléte, akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag helyettesíti.

4. Aláírási joggal külön is rendelkezik.

X.

A SPORTEGYESÜLET ÜGYVEZETŐ ELNÖKE

30. §

1. A sportegyesület operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését az ügyvezető elnök látja el a titkárságon, mint végrehajtó-adminisztrációs szerven keresztül. Az ügyvezető elnök a sportegyesülettel (munkaviszonyban áll) szerződéses viszonyban áll.

2. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

3. Az ügyvezető elnök tevékenységéről a sportegyesület elnökségének számol be.

4. Aláírási joggal külön is rendelkezik.

XI.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

31. §

1. A közgyűlés a sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság elnökből és két tagból áll, akiket az elnökség javasol. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

2. A felügyelő bizottság tevékenységét a felügyelő bizottság elnöke irányítja.

3. A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a sportegyesület elnökségét tájékoztatja.

4. A felügyelő bizottság feladata:

a) a sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, alapszabály és egyesületi határozatok, betartásának ellenőrzése,
c) az éves mérlegbeszámoló felülvizsgálata,
d) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
e) a sportegyesület vagyonának megóvása érdekében a szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

5. A felügyelő bizottság tagjai feladatuk ellátása során jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a dolgozóktól tájékoztatást kérni.

6. Az ellenőrzés megkezdéséről a felügyelő bizottság elnöke köteles tájékoztatni a sportegyesület ügyvezető elnökét.

7. Az ellenőrzés tapasztalatairól a felügyelő bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a sportegyesület elnökét és ügyvezető elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, akkor egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

8. A felügyelő bizottság tevékenységéről a felügyelő bizottság elnöke a sportegyesület küldöttgyűlésének köteles beszámolni.

XII.

A FEGYELMI BIZOTTSÁG

32. §.

1. A sportegyesület tagjaival szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására a küldöttgyűlés 5 éves időtartamra 3 fős, elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottságot választ.

2. A fegyelmi bizottság feladatait, működésének szabályait, hatáskörét a sportegyesület fegyelmi szabályzata állapítja meg, melyet a fegyelmi bizottság készít és a sportegyesület elnöksége hagy jóvá.

XIII.

A JELŐLŐBIZOTTSÁG ÉS AZ ESETI BIZOTTSÁG

33. §
  1. A sportegyesület elnöksége a tisztújító küldöttgyűlést megelőzően legalább 60 nappal jelölőbizottságot hozhat létre a közgyűlés által választandó tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatok összegyűjtése végett.

2. A jelölőbizottság 3 fő, tagjai a sportegyesületben a közgyűlés által választott tisztséget nem viselhetnek. A bizottság tagjai közül választ elnököt.

3. A jelölőbizottság a végzett munkáról és az egyes tisztségekre javasolt személyekről a tisztújító küldöttgyűlésen számol be.

4. A jelölőbizottság létrehozása és javaslatai nem befolyásolják egyéb jelölteknek a küldöttgyűlésen történő állítását.34. §  

34. §
1. A sportegyesület elnöksége a sportegyesület tevékenysége során felmerülő nagy jelentőségű feladatok végrehajtására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság létszámát, működésének szabályait a sportegyesület elnöksége határozza meg.

2. Az eseti bizottság vizsgálatának befejezésekor a sportegyesület elnökségének számol be.
XIV.

A SZAKOSZTÁLYOK

35. §.

1. A sportegyesület szakmai tevékenységét a szakosztályokon keresztül fejti ki.

2. A szakosztályokban folyó tevékenységet a sportegyesület elnöksége által megbízott szakosztály vezetőség irányítja, szervezi.

3. A sportegyesületen belül az alábbi szakosztályok működnek:
a)    atlétika:
b)    birkózás,
c)    labdarúgás,
d)    tájékozódási futás,
e)    tömegsport (szabadidő sport, veterán labdarúgás),

A tömegsport szakosztály keretein belül működik a labdarúgó veterán szakág (60 éven felüliek), az MLSZ országos veterán labdarúgó versenyein folyamatosan részt vevő kispályás csapat, amelynek működési célja a képzésen és versenyeztetésen kívül a korosztály egészséges életmódjának megőrzése.
A labdarúgó szakosztály más sportegyesülettel közösen is működtethető. Ebben az esetben a működés konkrét szabályait a sportegyesület elnöksége hagyja jóvá.

4. A szakosztályok tisztségviselői:

a) szakosztályvezetők,
b) szakosztály vezetőségi tagok (intéző, technikai vezető, vezetőedző).

5. A szakosztályok ügyrendjüket maguk állapítják meg és szükség szerint üléseznek. Az ülésekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. Az üléseket a szakosztályvezető hívja össze és vezeti.

6. A szakosztály-vezetőség az elnök vagy az ügyvezető elnök felszólítására bármikor, de legalább évente egy alkalommal beszámol a sportegyesület elnökségének.

7. A szakosztály-vezetőség elkészíti a szakosztály éves felkészülésének és versenynaptárának tervezetét.

8. A szakosztályok feladata:
a) a sportághoz tartozó tagok foglalkozásainak megszervezése, a versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, a szakosztály tevékenységének fejlesztése, versenyek és bajnokságok lebonyolítása.
b) az elnökség megbízása alapján a sportegyesület képviselete a helyi és országos szakszövetségekben,
c) a sportág utánpótlás nevelésének megszervezése,
d) a sportegyesületi célok megvalósításának elősegítése,
e) nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése,
f) a szakosztályi tisztségviselők megválasztása,
g) a szakosztályok hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

9. Közreműködnek a lakosság, különösen az ifjúság szabadidősportjával összefüggő feladatok meghatározásában, ellátásában.

10. Az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatokat is ellátnak, illetve gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.

XV.

TITKÁRSÁG

36. §

1. Az egyesület titkárságot alakít ki, mint végrehajtó-adminisztrációs szervet, melyet ügyvezető elnök irányít és vezet.

2. A titkárság látja el az ügyvezető elnök hatáskörébe utalt gazdasági, pénzügyi-számviteli, személyzeti, nyilvántartási és technikai feladatokat.


XVI.

A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

37.§

1. A sportegyesület éves költségvetés üzleti tervben foglaltak alapján gazdálkodik.

2. A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a) tagsági díjak, pártolói tag hozzájárulás,
b) természetes személyek és gazdálkodó szervezetek támogatása,
c) rendezvénybevételek,
d) állami, önkormányzati támogatás,
e) gazdasági- vállalkozási tevékenységből származó bevételek, így különösen a reklámtevékenység, sportlétesítmények hasznosítása, külkereskedelmi tevékenység, kiskereskedelem és vendéglátás,
f)  egyéb bevételek.

3. A sportegyesület vagyona:
a)    készpénz (bankbetét, folyószámla)
b)    készpénzre szóló követelés,
c)    ingatlan- és ingó vagyon,
d)    sportolók átigazolásából eredő bevétel.

4. A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásáért saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai a sportegyesület tartozásaiért a befizetett tagdíj összegén felül saját vagyonukkal nem felelnek. (Ptk.)

5. A sportegyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a rávonatkozó jogszabály alapján végzi. Az egyesület ingatlan vagyonának felhasználása kizárólagosan a küldöttgyűlés hatásköre.

XVII.

A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

38. §

1. A sportegyesület szervezetét, működését, az egyes szervek hatáskörét és feladatait érintő, de az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a sportegyesület elnöksége a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

2. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezései nem állhatnak ellentétben az alapszabállyal. A szervezeti és működési szabályzatot az alapszabállyal összhangban kell értelmezni.

XVIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

1. Jelen alapszabályt a sportegyesület közgyűlése 2015. november 26. napján elfogadta.

2. A sportegyesületet a Csongrád Megyei Bíróság Pk.60.094/1989/1. szám alatt vett nyilvántartásba.

3. A közgyűlést követő 10 naptári napon belül az elfogadott alapszabály egy-egy példányával a sportegyesület szakosztályait el kell látni. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés módja: SZVSE iroda, hétköznapokon 13-16 óráig.